2016. sze 09.

Minden, ami absztrakt - Verőce 2016

írta: Fátrai
Minden, ami absztrakt - Verőce 2016

 Az elmúlt években egész tartalmas kis küzdelem alakult ki a Dunakanyar kulturális fővárosa címért, amit persze nem kell szigorúan szó szerint venni. A résztvevők igyekeznek a lehetőségeiket kiaknázni, fejlődni, és életet élni, nem csupán a létezés a cél. Verőce, Nagymaros, Szentendre, Zebegény, és a sor folytatható lenne. Gombamód szaporodnak a fesztiválok, a művészeti produkciók, a kulturális rendezvények. A két utóbbi komoly művészeti múltra tekint vissza, az egyik kicsit bulvárosodott, a másik belekényelmesedett az előnyös helyzetébe. A két első meg elhúzott. Egy hete, Maroson a Chili fesztivál borzolta a kedélyeket, most (2016. 09.03) meg Verőcén minden absztrakttá vált.

 


2016085163455-13891802-320820974920968-5466432584888678360-n_1.jpg

videó: Fátrai
 

Kis község - a Dunakanyar kapuja - épp csak egy tyúkaraszra Váctól, - attól a Váctól, amelynek helyzetéből adódóan bitorolnia kellene a fent említett címet, de nem teszi; botor módon hull ki az ujjak közül a lehetőség, mint a száraz homok – egy kicsit távolabb a fővárostól. Elég közel ahhoz, hogy még beleessen a turista célpontok csoportjába, elég távol a nagyvárosi (lég)fertőzés elkerülésére.


 Az elmúlt években Gebóra István kitartó munkájának köszönhetően a régi mozi terem komoly kiállítótérré alakult át. A Verőce Galéria idén nyáron is kitett magáért. Júniusban „Akt és erotika” címmel három művész alkotásaiból nyílt kiállítás, ezt a Kalocsai Kortárs Művészeti Klub tárlata, 33 művész 60 alkotása követte, majd augusztusban a „Csend” című fotó kiállítás. Szeptember elején pedig már második alkalommal rendezik itt Jávorka Csaba szervezésében, Sárkány Sándor közreműködésével, a „Minden, ami absztrakt” művészeti pályázat kiállítását. Talán beszélhetünk egy sorozat születéséről, mégis csak a második alkalom, és remélhetően folytatás is lesz. Huszonöt művész (Argentínától Ukrajnáig) több mint 60 műve ékesíti a falakat.

 
 A színvonal léce a hasonló kezdeményezésekhez mérten kifejezetten magasra lett helyezve. Már tavaly is kérdés volt, lehet-e tovább lépni, minőségben, mert mennyiségben már akkor is a tér volt a legszűkebb keresztmetszet. Úgy tűnik, sikerrel ugrotta meg a magasságot a szervező, és a résztvevők népes tábora. Elsősorban festményekről szól a kiállítás, de szép számmal akadnak a digitális korszak termékeiből is, és nem vesznek el, vagy nem tűnnek ki, szépen simulnak bele a többi műtárgy közé.


 Absztrakt alkotás, művészet, mű?! Az átlag műkedvelő azonnal a modern, érthetetlen kriksz-krakszokra asszociál, némileg joggal. Azonban az absztrakció a művészetekben nem új keletű. Maga az a folyamat, hogy az elképzelt, vagy látott háromdimenziós képet két dimenzióba komponáljuk, már önmagában absztrahálás (elvonatkoztatás). Nyilván ennek a mértéke a változó a végkimenetel szempontjából.


 Az absztrakt művészet a figurális alkotásokkal szembehelyezkedően, akár azok ellenpólusaként is felfogható. Noha évtizedek művészettörténete áll már a modern absztrakció mögött, még ma is nehezen megy a széles társadalmi elismertetése, a szűk rajongótáboron belül is gyakoriak a komoly szakmai viták. Ennek persze számos társadalmi, művészettörténeti, oktatáspolitikai oka ismert. Az absztrakt alkotás folyamán megszűnik a tradicionális művészi ábrázolás, a közlés, több dimenzióban is kérdőjelek villódzhatnak a minőségellenőrzési lehetősége felett. Nem csak a mesterségbeli tudás, a technikai felkészültség válhat nehezen definiálhatóvá, de a minőség és az érték is kétséges lehet. Az sem segít a helyzeten, hogy az idő majd eldönti, mi az, ami értékes, és mi az, ami nem. Épp idő nincs arra, hogy kivárjuk a szelekciót. Nem is olyan régen látott napvilágot a hír, hogy a CIA titokban, mesterségesen hypolt művészeket, ezzel is az Egyesült Államok kulturális fölényét igazolván. Valójában egy kulturális hidegháborút vívott az akkori két szuperhatalom, ami Pollock és Rothko művein keresztül ingoványossá tette a modern absztrakciót.


 Mindezeket figyelembe véve a verőcei kiállításról elmondható, hogy annak ellenére, hogy jobbára autodidakta művészek alkotásait vonultatja fel, a művészi érték nem esik a dekorációs színvonalra, valódi értékek láthatók a falakon. A technikai módszerek különbözőek, a megoldások változatosak, így a látvány nem válik egysíkúvá, unalmassá. Érdemes egy-egy kép előtt elidőzni, és tanulmányozni, akár hagyni, hogy az örvény magával ragadjon. Érdekes, villódzó, színes világra ébredhetünk, mámorító zsongással a szívünkben. A klasszikus, teljesen feldarabolt, szétrobbantott világtól a némi figuralitással támpontot adó műveken át a minimalista digitális művekig megtalálható itt a paletta minden árnyalata.

A kiállítás 2016. október 02-ig látogathat, a Verőce Galériában, minden nap 10:00-18:00 óráig.

Szólj hozzá

fotó galéria képek kiállítás festészet Kiállítás Művészet Érdekesség Festmény Tárlat Absztrakt