A legkülönfélébb találgatásoktól, előrejelzésektől, tippektől sem volt mentes a májusban kezdődő tavaszi aukciós szezont megelőző időszak. Mindenesetre hatalmas várakozás előzte meg, az érdeklődők, a gyűjtők, és a műtárgypiac más szereplői árgus szemekkel figyelték az események alakulását.

A BÁV aktuális 2 napos aukciójába pillantottunk be, és az itt tapasztaltak alapján próbáljuk megmutatni, hogy miként alakul egy aukció, kik a résztvevők, mi a szerepük, és miről is szól egy ilyen rendezvény. Az elején mindenképpen meg kell említeni, hogy a várakozásainkat messze meghaladta az barátságos fogadtatás, és segítőkészség, ami a helyszínen fogadott minket.

A MOM-park szélén álló, látványosan felújított MOM ...

Gaál Kata és a lerongyolódott rajztáblák találkozása, avagy, „mi lenne, ha én lennék ott?”, vagy a „velem is megtörténhet, ami vele megtörténik” górcső alatti boncolgatása.

Ott állok a kiállítótér közepén, és nézem a falakon a girbegurba fatáblákat, és a rajtuk megjelenő színes ábrákat. Értem is, meg nem is. De elhagyatottnak érzem magam, kell a segítség, amit a művész készséggel megad, ha nem is a képaláírásokkal, de személyes jelenlétével, és a mondanivaló kifejtésével, kézen fog és a helyes ösvény felé irányít. Alapesetben nem kedvelem, ha nem tudok a saját benyomásaimra hagyatkozni, és magyarázatra szorulnak a művek, de néha, annyira elkerülhetetlen, hogy a koncepció túlsúlyba kerül, ilyenkor ...

Magyar Képzőművészeti Egyetem
Barcsay Terem
2016. február 9–március 15.

A fotográfia XIX. század elejei megjelenéséig az ember a környezetében látott dolgokat, eseményeket a képzőművészeti alkotások készítésével, festmények, grafikák, tudta a legpontosabban, és gyorsabban visszaadni. A sokszorosítási technológiák fejlődésével egy idő után nem csupán egy szűk réteg privilégiuma lehetett a művészet csodálata, hanem széles körben elterjedhetett, és természetesen elérhetővé vált anyagiak szempontjából is. Mégis a művészetek csúcsán ekkor is, még a festmények trónoltak, melyeket csak a társadalom kisebb csoportjai engedhettek meg maguknak. Az alkotás utáni vágy, a művészetek, művészeti termékek iránti kereslet ...

A XX. század csordulásig volt izmusokkal, stílusteremtőkkel, útkeresőkkel, irányzatokkal, és követőkkel. A fejlődés százada volt, a feltalálók, és újítások kora, mint ahogy tele volt szörnyűségekkel is, és újrakezdésekkel. Mindez rendkívül inspiráló táptalajt nyújtott az újat, a mást, a változást kereső alkotóknak, művészeknek (az évszázados akadémizmus kifáradni látszott, kifejezésmódja, szabályai túl merevek voltak, hogy az alkotók kifejezhessék kirobbanó érzelmeiket ezekkel az eszközökkel, támogatói, védelmezői elefántcsonttoronyba zárkózott, megcsontosodott rögeszméikkel birkóztak, nem véve észre, vagy tudomásul, hogy az idő halad, és ők maradnak…le). A rendkívüli sokszínűség áldásos és átkozott volta ...

  A Verőce Galéria a nagy sikerű Ritók Lajos kiállítást követően ismét egy nagyot húzott a kalapból. „Minden, ami absztrakt” címmel, Jávorka Csaba kezdeményezésére, Gebóra István rendezésében egy sokszereplős kiállítást rendeztek, melynek témája, nem meglepő módon, természetesen az absztrakt művészet volt. Jöttek is szép számmal a pályázók, meg is teltek a falak, minden féle és fajta művel. Volt ott tűfilccel készített "meditatív skicc",

melyeknek alkotója igen ígéretes úton indult el, majd kiderül hova érkezik, és volt másfél méterszer másfél méteres Sikoly újra gondolás, ahol az alkotó verseivel is hozzájárult a hangulat fokozásához.

   Absztrakt… igen nehezen meghatározható fogalom, ha őszinték ...