Veszprémben jártam. Már az megdöbbentő, hogy az egész belváros betonba van öntve, az ízlésficam, és a funkció nélküliség ül tort az ízlés ravatala előtt. Ilyen ez a világ. Jön egy széltoló, és beönti a nyavalyás betonjával az egész közepét egy városnak. Aztán megpróbálják elfedni a követ, mert ronda, hideg, és olyan szocreál, hogy csuda.

Alkotnak egy mondvacsinált galériát. Én meg keresztül mentem rajta, mert azt mondták, hogy fotókiállítás van ott. Ugyan évek óta nem járok fotókiállításokra, mert nem értem már azt, ami érthetetlen, szakmaiatlan, magyarázott, de rossz, hibás, eldobandó... most is hibáztam. Esküszöm, jobban figyelek eztán.

Sárdi Krisztina képei "díszítik"a falakat. Még szerencse, hogy betonfalakról van szó, mert így díszekről beszélhetünk.

Értem én, hogy a hölgy sokfelé járt, és sok neves, és átlag halandó számára, egzotikus országban tanították a fotózás szépségére... akár meg is tanulhatta volna. Nem sikerült. Ha egy 12 felvételes negatívból 1-2 felvétel nem sikerül, akkor azt mondjuk, hogy az a 10-15% hiba a véletlen műve, ha 10-12 felvételből csak 1-2 kép jó, akkor bizony azok nem a véletlen művei. És ezek a képek bizonyára válogatott művek.

Azt nem értem viszont, hogy adottak a modellek. Türelmesen állnak a bevilágított műteremben. Adott a méregdrága technika. Idő is van, és mégis csupa rosszul komponált kép kerül a falakra. Hagyján, hogy a nagylátószögű objektív már nem érdekes a közeli képeknél (egy darabig az volt, ma már nem), de csonkolt végtagok rengetege, monoton lencsébe nézés, unalmas kilencvenes évek "szociofílingje". És erre van idő, ahelyett, hogy elmenne dolgozni, és aztán próbálkozna a képek készítésével. Talán több odafigyelésre és tiszteletre tellene.

Nem érdekel, hogy hányan, hány helyen állították ki a képeit. Nem tud fotózni, és ezen a drága fotóalapanyagok sem segítenek, meg a hazug ömlengés a falon a tudatos szerkesztésről, ami pont hiányzik azokról a képekről.

Sajnálom, hogy megnéztem ezt a valamit, amit nem tudok, jóindulattal sem kiállításnak nevezni. Sajnálom, hogy vannak olyanok, akik ilyesmit jóváhagynak szakmai hozzáértés nélkül, finanszírozzák a köz pénzéből, megnyitják, és áradoznak, és sajnálom az alkotót, mert elhiszi az ömlengőknek, hogy ő valaki, és van tehetsége, és látása, és jók a fotók, sajnálom, hogy nem részesülhet a jó kép okozta örömből. Örül annak, ami van.

2015.10.31. Veszprém