A Magyar Szépművészeti Múzeum a Magyar állam támogatásával vett egy Van Dyck festményt. A minden bizonnyal az akkor 9 éves Stuart Maria Henrietta hercegnőt ábrázoló festmény nem egy kimondott remekmű. 12 egy tucat. Ha lett volna abban az időben futószalag, bizonyosan arról esik le.

Hogy van-e örömre ok, avagy nincs, az olvasó döntse el maga. Bizonyos vélemények szerint minden remekmű, ami hazánkba kerül, örömre kellene, hogy okot adjon. Van Dyck festményével azonban van egy kis bibi. Egyszerűen bosszantó, vagy inkább bőszítő. A maga korában is giccsfestőnek – jó ez egy kissé erős, és a felindultság az oka – bérfestőnek számító Dyck festményét miért vette meg az állam? Tudjuk, a Szépművészeti. De lényegében egy ...

Meglepő, de azt kell mondani, bármit tesz ez a kormány, vagy bármit tett eddig, egy jó pont biztosan felvezethető a leckekönyvükbe. Csak sikerült összehozni, hogy Munkácsy Mihály Trilógiájának mindhárom darabja magyar tulajdonba került. Együtt a három monumentális mű, és a miénk.

Kimondottan üdítő ezt kimondani, ámbátor enyhe ború a derűn az ezt megelőző tevékenység. Az az évekig tartó zsarolással, fenyegetőzéssel együtt járó izmozás, amit leműveltek, sem nem volt etikus, és mint a számok kegyetlen valósága mutatja értelme sem sok volt. Ahogy mondani szokták, csak a hülyék mennek elébe a pofonnak, úriember ilyet nem tesz.

Persze, érthető, ha az ember gyermeke a piaci kofa 250 forintért árult almáját szeretné 150-ért ...

A Munkácsy-trilógia, Golgota című alkotásának kálváriája, úgy tűnik, egyelőre véget ért. Ahogy az a 2016 szeptemberében írt bejegyzésben, a "Lófej a Golgota alatt" -ban olvasható, a Magyar állam a hatalom vértjében feszítve, neki ment Justitiának, - kard ki, kard - hogy legázolja. Úgy tűnik, hiába a fényes páncél, hatalmas pallos, a rúgkapáló hadimén és a távolba révedő, semmibe vevő tekintet, a vitézkedő bizony lepattant a törékenynek tűnő nőalakról, és szánalmasan terült el a porban.

foto: MTI/Czimbal Gyula

Van az úgy, hogy a nagyobb nagyot esik, és olyan is, hogy a hatalmi erőszakmámor durva másnaposságba csap át. Hogy most örömöt kellene érezni a fölött, hogy az igazság győzött, a lator meglakolt? Persze, ...

460 cm magas, 712 cm széles bakot készül a Magyar állam lőni. Azt is ágyúval.

  A Munkácsy Mihály Trilógia Golgota című darabjának kálváriája az évek során minden művészet iránt érdeklődőhöz így, vagy úgy, eljutott. Olyan is tud valamit róla, aki egyébként nem műpártoló, nem jár múzeumba, mégis, a sajtó annyira tele van ezzel a hercehurcával, hogy valamilyen álláspontra már helyezkedett az is, akit egyébként nem nagyon érdekel a sorsa.

Golgota

 A Trilógia, mint ahogy azt a neve is mutatja, három műből – Krisztus Pilátus előtt (1881), Golgota (1884), Ecce homo (1896) – áll. A képeket, a művész, akkori „menedzsere” – Charles (Karl) Sedelmeyer - ötletét követve festette meg Párizsban, elsősorban az amerikai ...