A fotókiállítás tematikája nem nagyon határozható meg másként, mint végy egy fényképezőgépet, és fotózz le valamit. Vagy add be a szerinted legjobb fotódat. Mondjuk a fotópályázatok ilyenek, egy egyesületnél azt várná az ember, hogy valamilyen irány azért van az éves munkához.

A fotóra kattintva megnyílik a képgaléria

Az ÚJ ÉVAD című kiállításon olyan fényképekkel álltam szemben, amelyek azt mondták, hogy készítőik szeretnek fotózni, kedvüket lelik benne, akár ismeretlen vizekre is hajlandóak evezni, és nem félnek a kudarctól. Csakhogy a kudarcokat nem kell a falakra függeszteni, azokból tanulni kell. És nem szabad felülni a mindent elöntő vizuális szeméthegy hullámvasútjára sem. Az agyon effektezett, ilyen-olyan ...

"Rajzás, rajzolás, rajz (tanoda?), semmiképp nem iskola, csak hely, ami hiányt pótol.

Van, aki "csak" azért rajzol, mert szereti; van, aki kocsma helyett; és vannak, akik komoly elszánással próbálják napvilágra hívni magukból a velük született pluszt, hogy elérjék saját lehetőségeik plafonját"

(Sárközy Erzsébet festőművész)

Rajzolni jó, a fent említett okok miatt is, meg amúgy is. Az alkotás egyfajta meditatív, hogy nagyobb szavakkal dobálózzam, kegyelmi állapot. Az ember szelleme ilyenkor kirepül, és egy párhuzamos dimenzióban mozog (ha van hozzá mersze, messzire juthat), még, ha a ceruza, szén, toll hegye érinti is a rajzlapot, mintegy kapocsként az asztrál világ, és a fizikai valóság között.

  A képre kattintva ...