Itt a nyár, és ezzel az aktuális MondoCon is megérkezett. Az aszfalt izzik, a tömeg hömpölyög, a ricsaj néha kibírhatatlan. A jókedv a tetőfokon.

Ezen a MondoConon a résztvevők kaptak hideget is meg meleget is bőven a nyakukba. Szombaton majd egész nap szakadt az eső, hol kisebb, hol nagyobb intenzitással áztatta a jelmezeket, beszorítva a tömeget a csarnokokba, ahol aztán a fülledt légkörtől csorgott az ember hátán a lé. Amint elállt az eső, és kisütött a nap, a szubtropikus páratartalom szinte agyon nyomta a tolongókat. Aztán eső, és nap, felváltva. Ennek ellenére, az alkalomtól megrészegülve tocsogott a pocsolyákban fiatal, és öreg. Lármás katyvasz az izzadó, ázó, lüktető sereg.

(a képre kattintva megnyílik a galéria)

Vasárnap reggel hőguta, az előző napihoz képest lézengő csoportok. Kora délután kezdenek szállingózni az előző esti aftertől bágyadt arcok. Aztán érkezik menetrendszerűen a zivatar, és térdig ér a víz, és kezdetét veszi az össznépi szabad strandolás.

A nyárnak, vagy a növekvő népszerűségnek köszönhetően szép számú külföldi delegálttal lehetett találkozni. A cosplay-ek egyre kifinomultabbak, látványosabbak. Megjelentek a „crossdressing” képviselői, olyan cosplayerek, akik ellenkező nemű karaktert jelenítenek meg. Egyre népszerűbbek a rendkívül kihívó, merész ruhaköltemények, és ennek bizony társadalmi súrlódások a következményei.

Nem szabad elfelejteni, hogy milyen utat járt be a keleti grafika-, képalkotó művészet mire eljutott a manga, az anime képi ábrázolásáig, adott esetben, hogyan adaptálódott a nyugati ízléshez közelebb álló hős mítosz kialakításában. Az eredetileg erotikával túlfűtött fadúc nyomatok (Edo-kor 1603–1867) úgynevezett „shunga”-k népszerűsége, és hagyománya öröklődött tovább, az eredeti művészeti ág hanyatlása (tiltása a Meidzsi-korszakban 1868–1912) után is, a manga (értsd: képregény) megjelenésén át a második világháborút követő időszakban megjelenő anime (értsd: rajzfilm) formai nyelvezetében. Ezek a megjelenési formák széles spektrumot fognak át, a romantikustól, az akción át az erotikus tartalmú művekig.

A mai anime ábrázolások, és a nyugati (pl. Marvel) hős kultusz adaptációk is erősen átitatottak erotikával (túlhangsúlyozott férfiasság és nőiesség). A női szereplők ábrázolása nem is rejti véka alá, hogy a célcsoport vágyait milyen irányban szeretné befolyásolni. A karakterek eredeti kontextusból (mesevilág) kiemelve azonban a jelentésük is megváltozhat, és ezt nagyon óvatosan kell kezelni, mind a cosplayereknek, mind a rendezvény csupán szemlélődő vendégeinek. Még egy tematikus fesztiválon is. A sok mindent megmutató ruhában pózoló női hős alakja elveszti eredeti jellegét, és sokszor csupán a pajzán gondolatok gerjesztőjévé válhat, szuper erő nélkül. Természetesen, semmilyen formában nem elfogadható a kölcsönös bizalom, és tisztelet határvonalának átlépése, még akkor sem, ha a lenge ruha bizonyos ösztönöket ébreszthet fel. Kirívó? Igen. Meghökkentő? Igen. Provokál? Egy frászt. Amerika kapitány sem azért nem csapkodja Marvel kapitány tomporát, mert akkorát kapna, hogy soha nem találna haza (nyilván ezért sem), hanem, mert úriember nem vaddisznó.