Az Anime az "animation" rövidített formája. Tulajdonképpen minden rajzfilmre értendő kifejezés (Japánban... a szigetországon kívül a japán stílus megjelölésére szolgál), azonban ennél egy kicsit bonyolultabb a történet. A főzőüst japán, a japán rajzművészeti hagyomány az alap, megtűzdelve némi színházi és társadalmi feltéttel.

A hagyományos japán rajz kevés vonallal dolgozik. A távlatok, a térhatás mellékes, elnagyolt. A japán rajzfilmek is hasonlóan alakultak. A világháború utáni időszakban megjelenő rajzos beszámolók, az abból kialakuló képregény kultúra, és az ezeket a hagyományokat követő rajzfilmek témaválasztása nagyon hasonló. A jó és a rossz állandó küzdelme, a borús, disztópikus jövőkép, a ...

2017 december 3-án bezárták a Néprajzi Múzeumot. Kifogás, nyafogás persze most is van. Modernebb épületbe, meg újabba is fog költözni. És megfogalmazódik a tudat rejtekén pár kérdés.

Miért is a múzeum költözik? Egy hozzá illő, reprezentatív épületből, egy ki tudja mikor (lesz-e egyáltalán ilyen) elkészülő kocka épületbe, vagy ami rosszabb, egy támogatott, dédelgetett építész lázálmába?

Miért a talárosoknak kell a boldog békeidők kivagyiságával, bő lajbiban róni a márványt a freskók alatt? Nem nekik kellene egy irodaépületet felrántani inkább? Visszatérünk a "nagyságos tekintetes ánti" világba? Ez a cél?

A felvételek az utolsó napon készültek.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy milyen időszerű a hegy és Mohamed kapcsolatáról értekező mondás. A vizuális művelődés minden lépcsőfoka fontos, és fontos az is, hogy a látvány eljusson a fogyasztókhoz. A fenti esemény minden szempontból ilyen. A fogyasztók fogyasztani mennek a pizzériába, és közben a szemükkel is táplálékhoz jutnak. Szigorúan a "magas művészet" kritériumait figyelembe véve a falakon függő alkotások nem tartoznak ebbe a körbe. Azonban a küldetés, amelynek részévé válnak, jelentőségüket mindenképpen megnöveli.

A stílusok és témák kavarognak. A kiállítás nem egységes, inkább bemutató jellegű - "ezt is tudom". Ebből is, abból is kis ízelítő. Női portrék, kis Pop-Art, némi mesevilággal ...

"... az anyag nem puszta közvetítő, hanem a műalkotás közvetlen tanúja,

a szellemivel szétválaszthatatlanul összeolvadó elem. "

(Fülep Lajos)

A veszprémi Csikász Galéria ad otthont a MMT kiállításának. A kiállítók: Baksa József, Bátai Sándor, Birkás István, Budaházi Tibor, Dréher János, Gáll Ádám, Haraszty István, Hérics Nándor, Mazalin Natália, M. Novák András, Serényi H. Zsigmond, Székács Zoltán, Tölg-Molnár Zoltán, Záborszky Gábor.

A kiállítókat összekötő kapocs, hogy "gondolataik a matériában, mint kifejező eszközben inkarnálódnak: az enyésző földtől a fémen, a fán, a textilen, a papíron a vakolaton a festéken át, az üvegbe zárt vényig."

A kiállítók anyaghasználatát és faktúrahatásait ...

Kmetty János (1889-1975) - Parkrészlet fákkal (Városliget)

 A korszakokat tekintve - az évek óta tartó trend nem látszik megtörni - továbbra is a 19. század vége, és a 20. század eleje dominál. A képek zömét hazai művészek alkotásai teszik ki. Mint az egy ilyen aukciós kiállítástól elvárható, a lehető legnagyobb palettából próbál meríteni, és igyekszik a művészeti piac ...

 Az olasz rendőrség két - még 2002-ben az amszterdami Van Gogh Múzeumból ellopott - képet talált egy nagyszabású razzia a során egy raktárban - írja a BBC - amit minden valószínűség szerint a maffia használt kétes üzelmeihez.

 Az első vizsgálatok arról számolnak be, hogy a művek a hosszú idő eltelte, és a szakszerűtlen tárolás következtében sajnálatos módon sérültek, és a keretek is eltűntek, de minden körülményt figyelembe véve viszonylagos épségben kerültek elő.

 Az egyik – A tenger látképe Scheveningennél – olyan témát ábrázol, amit igen ritkán alkotott a mester. Tengert ábrázoló tájképe mindössze kettő ismert, melyeket 1882 ...

Nyitott Műtermek Délutánja

 A kilencedik alkalommal megrendezésre kerülő Nyitott Műtermek Délutánja szervezői ismét érdekes programmal rukkolnak elő. Idén már másodszor adnak izgalmas programlehetőséget az ilyesmire nyitott közönségnek.

 Nyilván vannak olyanok szép számmal, akiket érdekel a kortárs művészet, annak alkotási folyamata, az alkotás tere, a milliő, a festékszag. Nekik szól... alkotókkal találkozni jó. Már csak azért is, mert az ember közelebb kerülhet a nem, vagy kevéssé értett művekhez - meg persze a művek készítőihez is - adott esetben kérdezhet, és közelről vizsgálódhat. Az alkotás folyamata mindenkinél más és más. Van, aki a totális káosz - filmekben is megjelenített – forgatagában képes az ...

460 cm magas, 712 cm széles bakot készül a Magyar állam lőni. Azt is ágyúval.

  A Munkácsy Mihály Trilógia Golgota című darabjának kálváriája az évek során minden művészet iránt érdeklődőhöz így, vagy úgy, eljutott. Olyan is tud valamit róla, aki egyébként nem műpártoló, nem jár múzeumba, mégis, a sajtó annyira tele van ezzel a hercehurcával, hogy valamilyen álláspontra már helyezkedett az is, akit egyébként nem nagyon érdekel a sorsa.

Golgota

 A Trilógia, mint ahogy azt a neve is mutatja, három műből – Krisztus Pilátus előtt (1881), Golgota (1884), Ecce homo (1896) – áll. A képeket, a művész, akkori „menedzsere” – Charles (Karl) Sedelmeyer - ötletét követve festette meg Párizsban, elsősorban az amerikai ...